
Régóta tervben volt, és most végre sikerült a kakasdi Anna Cukrászda meglátogatása. A Tolna megyei Kakasd fő látnivalója a híres Makovecz-féle faluház, amely a sváb és székely lakosság együttélésének a tökéletes építészeti szimbóluma. A szomszédságában található Anna Cukrászda is figyelemre méltó, Kakasdon járva érdemes betérni és megkóstolni valamit a házias finomságokból.
A kínálat egyértelműen a háziasszonyok otthoni vasárnapi cukrászművészetének remekeiből áll össze: krémesek, hatlapos, puncs szelet, kevert sütik, piték, stb. és egy igazán kellemes meglepetés, egy régimódi kedvenc: a madártej is szerepel a választható édességek között. Mi a házi krémes rajongói lettünk, ami egészen katartikus élmény volt. A krémes szép is, nagy is és valami különleges, ritkán tapasztalható harmónia árad a sütiből. Természetesen az ember ilyenkor egy gyors nyomozásba kezd, hogy megtudhassuk, vajon mi van a háttérben. Kiderült, hogy a falu mellett legelésző tehenek tejét a cukrászda maga dolgozza fel, így a vaj köpülését is ők végzik. Teljesen saját készítésű vajjal, tejszínnel dolgoznak. Így már érthető a varázslat: semmi élelmiszeripari-nagyüzemi alapanyag nincs a süteményekben, minden úgy készül, mint régen.
Ezért az időutazásért nagyon hálásak lehetünk a kakasdi Anna Cukinak: közvetlen élményeket szerezhetünk arról, hogy milyen ízek voltak az élelmiszeripar berobbanása előtt. Egész más világ ez a természetesség! Semmi mű, semmi ízfokozó! És milyen tökéletes! Mennyire hiányzik a mai embereknek ez az élmény! A valódiság megtapasztalása.
Talán a madártej csomagolási-tálalási módjával lehetne kicsit vitatkozni, egy kis kreativitással műanyagmentes megoldást kínálva még átütőbb lehetne a kakasdi gasztro-élmény. Talán egyszer majd megéri Kakasdon is elgondolkodni erről. Ha már olyan jó úton járnak a süteménykészítés terén!
Az igazi cukrászda rajongóknak a kakasdi házi krémes-élmény kihagyhatatlan! Akár túrázás után a közeli erdőkből megérkezvén jutalom-élményként, akár átutazóban vagyunk Bonyhád környékén: Kakasddal számolni kell.





